Budapest, 2016. január 4. Tamásné Czinege Csilla, Szeleczki Zsuzsanna Judit, Sors László és Molnár Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium január 1-jei hatállyal kinevezett helyettes államtitkárai (b-j), valamint jobb szélen Marsi Márta Erzsébet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Irányítása január 1-jei hatállyal kinevezett főigazgatója, a NAV gazdasági vezetője az adóhatóság új szakmai vezetőinek ünnepélyes kinevezésén a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2015. január 4-én.

– MTI –
– MTI Fotó: Kovács Attila –

Már csak két napig lehet adatot módosítani a keresztféléves felvételi eljárásban-Oktatási Hivatal

Budapest, 2016. január 4., hétfő (MTI) – Már csak két napig lehet adatot módosítani, dokumentumot feltölteni a keresztféléves felvételi eljárásban – figyelmeztetett az Oktatási Hivatal (OH) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Kiemelték: a 2016. februárban induló képzésekre jelentkezőknek ellenőrizniük kell, hogy valamennyi, a jelentkezéshez és a pontszámításhoz szükséges dokumentumot benyújtották-e. Az esetleges hiányzó dokumentumaikat csatolhatják elektronikus úton vagy postai úton is megküldhetik az Oktatási Hivatal címére legkésőbb január 6-ig.
A jelentkezéskor megadott képzések sorrendjének megváltoztatására szintén január 6-ig csak egy alkalommal van lehetőség. A sorrendmódosításkor viszont csak a korábban megadott jelentkezési helyeket lehet átrendezni, újabb képzés megjelölésére már nincs mód – tették hozzá.
A közlemény szerint a jelentkezők az E-felvételiben folyamatosan nyomon követhetik jelentkezéseik, dokumentumaik és kérvényeik feldolgozottsági állapotát. Az E-felvételi felületén lehet átrendezni a korábban megadott képzések sorrendjét is. Ugyanígy az E-felvételiből érhető majd el – a ponthatárok kihirdetését követően – a besorolási döntés, amelynek megjelenéséről e-mailben is tájékoztatást kapnak majd a jelentkezők – írták.
Az OH kitért arra: várhatóan január 20-án hirdetik ki a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait, amelyek először a www.felvi.hu honlapon lesznek elérhetők. Minden jelentkező csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, ahol a pontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

– MTI –

    A NYÍRVV Nonprofit Kft. felhívja a Tisztelt Városlakók figyelmét, hogy a hideg időjárás ellenére tilos a korcsolyázás a Bujtosi tó jegén! Az óvintézkedést indokolja, hogy a tó jege soha nem egyenletesen fagy be, a part közelében, és helyenként a felszálló gázok miatt vékonyabb lehet a jégtakaró. A melegebb források, vízfolyások ugyancsak elvékonyítják a jeget, és a hirtelen hőmérséklet ingadozás is kedvezőtlenül hat a felületre. A balesetek elkerülése érdekében a városüzemeltető társaság „ Jégre lépni tilos és életveszélyes!”  feliratú  tiltótáblákat helyezett ki a tó partján.
A NYÍRVV Nonprofit Kft.  a korcsolyázók számára a Bujtosi városligetben a játszótér mögött található záportározót töltötte fel és jelölte ki korcsolyázásra. Kérjük a tó jege helyett ezt a mintegy 2000 m2-es, biztonságosabb felületet válasszák, melynek mindössze 40 cm-es a mélysége. Amennyiben tartós marad a hideg időjárás, a korcsolyapálya két nap múlva már alkalmas lesz a sportolásra.
A jeget azonban mindenki csak saját felelősségére, gyermekek pedig csak szülői felügyelet mellett használhatják.

– NYÍRVV –

Budapest/San Francisco, 2016. január 3., vasárnap (MTI) – Életének 86. évében, január 1-jén elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr – közölte Facebook-oldalán vasárnap a világhírű filmművész üzlettársa, Yuri Neyman.

A The Guardian című brit lap honlapja szerint Yuri Neyman megerősítette, hogy Zsigmond Vilmos a kaliforniai Big Sur régióban hunyt el.
Zsigmond Vilmos 1977-ben kapott Oscar-díjat Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének operatőreként, mert “sajátos technikájával a digitális effektusok korát megelőzve volt képes meghökkentő látványt nyújtani”.
Az operatőrt a kortárs film- és fotóművészet egyik legismertebb, egyedi látásmóddal rendelkező alkotójának nevezte Áder János köztársasági elnök, amikor barátai és tisztelői a 85. születésnapján köszöntötték 2015. június 16-án a Ludwig Múzeum Fényképezte Zsigmond Vilmos című kiállításán.
Levelében az államfő a világhírű fotográfushoz, Brassaihoz hasonlítva “eleven szemnek” nevezte az operatőrt, aki – mint írta – “fénnyel és színnel írja a vászonra mindazt, amit a szó nem képes kifejezni”.
A születésnapon Orbán Viktor miniszterelnök köszönetet mondott azért, hogy Zsigmond Vilmos hatalmas szakmai tudásával a magyar operatőröknek segít tehetségük kibontakoztatásában. Levelében a kormányfő szólt arról, hogy az operatőr kalandos életútjában a tehetség és a szerencse egyaránt szerepet játszott.
Az MTVA-Sajtóadatbank portréja szerint Zsigmond Vilmos, “a világítás mestere, a fény művésze” Szegeden született, tanulmányait az ottani piarista gimnáziumban folytatta. A legendás Illés György tanítványaként 1955-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. Több főiskolai társával végigfilmezték az 1956-os forradalom eseményeit, az országot novemberben hagyta el Kovács Lászlóval, táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel.
A két barát az Egyesült Államokban telepedett le, Zsigmond Vilmos 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot. Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmeket és reklámfilmeket, majd kisebb költségvetésű alkotásokat fényképezett. Operatőri látásmódja – a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás – az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes mozgalom, az Új Hollywood felé vitte. Elmondása szerint mindig azok a filmek érdekelték, amelyek az emberekről szólnak.
Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte A bérmunkás volt 1971-ben, ugyanebben az évben a McCabe és Mrs. Miller című Robert Altman-darab forgatásakor fotós múltját felhasználva laboratóriumi eljárással fakított ki felvételeket, hogy a régi filmek hangulatát idézze. Ezt az eljárást alkalmazta később A madárijesztőben és A szarvasvadászban is.
Az 1970-es évek amerikai újhullámos filmjei mellett olyan hollywoodi produkciókat is fényképezett, mint a Steven Spielberg rendezte Sugarlandi hajtóvadászat (a történet feszültségének fokozásához nagyban hozzájárultak kézikamerás felvételei) és a Harmadik típusú találkozások, amelyért 1977-ben Oscar-díjat kapott. Ő fényképezte a vietnami háború borzalmait és utóhatását bemutató A szarvasvadászt, amelyért – bár jelölték – Oscar-díjat nem kapott, de átvehette a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését. Ő maga ezt a filmjét tartotta a legjobbnak, jóllehet mindet szerette, mert mindegyiknek “volt értelme”.
Zsigmond Vilmos több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet (a The Band búcsúkoncertjét megörökítő Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányok, Maverick), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott, erotikus thrillert (Sliver, Vágyak vonzásában), többször dolgozott Woody Allennel (Melinda és Melinda, Kasszandra álma). 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte a Fekete Dália fényképezéséért (1985-ben A folyó című drámáért jelölték). Az elmúlt években dokumentumfilmet (God the Father) és játékfilmet (Hat tánclecke hat hét alatt) egyaránt forgatott, dolgozott a televízió számára is.
A szülőhazájával mindvégig kapcsolatot tartó operatőr 2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera 2002-es filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a világ egyetlen filmoperatőr fesztiválján, a Cameraimage-n. 2006-ban egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek, s ő volt az operatőre A halálba táncoltatott lány című, Hules Endre által rendezett filmnek (2011).
A kritikusok által a fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond Vilmos saját szavai szerint nem szerette, ha a színek túl sokat beszélnek. Tudását többször is mesterkurzus keretében adta tovább Magyarországon és az Egyesült Államokban. Az operatőröknek azt tanácsolta, hogy a digitálisan rögzített felvétellel is úgy bánjanak, mintha filmszalag lenne. Úgy vélte, a digitális technika még nem éri el a hagyományos film szintjét, és felületességre késztet. Számára viszont mindig az volt a cél, hogy a filmjei szebbek legyenek, mint a valóság.
Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését. 2000-ben Göncz Árpád államfő elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2004 óta Szeged díszpolgára, ahol mozitermet is elneveztek róla. 2005-ben megkapta a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, a következő évben a Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választották. A 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette az operatőri életműdíjat, ősszel a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon ismerték el életművét.A felvétel 2015. április 7-én készült a Danubius Hotel Gellért kávézójában.

– MTI –
– MTI Fotó: Kovács Tamás –

Adjon Isten minden jót,
Jobb évet, mint tavaly volt.
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk legyen meg.
Szeretetet, Békességet, Egészséget.

Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Olvasónknak!