Már csak két napig lehet adatot módosítani a keresztféléves felvételi eljárásban-Oktatási Hivatal

Budapest, 2016. január 4., hétfő (MTI) – Már csak két napig lehet adatot módosítani, dokumentumot feltölteni a keresztféléves felvételi eljárásban – figyelmeztetett az Oktatási Hivatal (OH) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Kiemelték: a 2016. februárban induló képzésekre jelentkezőknek ellenőrizniük kell, hogy valamennyi, a jelentkezéshez és a pontszámításhoz szükséges dokumentumot benyújtották-e. Az esetleges hiányzó dokumentumaikat csatolhatják elektronikus úton vagy postai úton is megküldhetik az Oktatási Hivatal címére legkésőbb január 6-ig.
A jelentkezéskor megadott képzések sorrendjének megváltoztatására szintén január 6-ig csak egy alkalommal van lehetőség. A sorrendmódosításkor viszont csak a korábban megadott jelentkezési helyeket lehet átrendezni, újabb képzés megjelölésére már nincs mód – tették hozzá.
A közlemény szerint a jelentkezők az E-felvételiben folyamatosan nyomon követhetik jelentkezéseik, dokumentumaik és kérvényeik feldolgozottsági állapotát. Az E-felvételi felületén lehet átrendezni a korábban megadott képzések sorrendjét is. Ugyanígy az E-felvételiből érhető majd el – a ponthatárok kihirdetését követően – a besorolási döntés, amelynek megjelenéséről e-mailben is tájékoztatást kapnak majd a jelentkezők – írták.
Az OH kitért arra: várhatóan január 20-án hirdetik ki a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait, amelyek először a www.felvi.hu honlapon lesznek elérhetők. Minden jelentkező csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, ahol a pontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

– MTI –

    A NYÍRVV Nonprofit Kft. felhívja a Tisztelt Városlakók figyelmét, hogy a hideg időjárás ellenére tilos a korcsolyázás a Bujtosi tó jegén! Az óvintézkedést indokolja, hogy a tó jege soha nem egyenletesen fagy be, a part közelében, és helyenként a felszálló gázok miatt vékonyabb lehet a jégtakaró. A melegebb források, vízfolyások ugyancsak elvékonyítják a jeget, és a hirtelen hőmérséklet ingadozás is kedvezőtlenül hat a felületre. A balesetek elkerülése érdekében a városüzemeltető társaság „ Jégre lépni tilos és életveszélyes!”  feliratú  tiltótáblákat helyezett ki a tó partján.
A NYÍRVV Nonprofit Kft.  a korcsolyázók számára a Bujtosi városligetben a játszótér mögött található záportározót töltötte fel és jelölte ki korcsolyázásra. Kérjük a tó jege helyett ezt a mintegy 2000 m2-es, biztonságosabb felületet válasszák, melynek mindössze 40 cm-es a mélysége. Amennyiben tartós marad a hideg időjárás, a korcsolyapálya két nap múlva már alkalmas lesz a sportolásra.
A jeget azonban mindenki csak saját felelősségére, gyermekek pedig csak szülői felügyelet mellett használhatják.

– NYÍRVV –

Budapest/San Francisco, 2016. január 3., vasárnap (MTI) – Életének 86. évében, január 1-jén elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr – közölte Facebook-oldalán vasárnap a világhírű filmművész üzlettársa, Yuri Neyman.

A The Guardian című brit lap honlapja szerint Yuri Neyman megerősítette, hogy Zsigmond Vilmos a kaliforniai Big Sur régióban hunyt el.
Zsigmond Vilmos 1977-ben kapott Oscar-díjat Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének operatőreként, mert “sajátos technikájával a digitális effektusok korát megelőzve volt képes meghökkentő látványt nyújtani”.
Az operatőrt a kortárs film- és fotóművészet egyik legismertebb, egyedi látásmóddal rendelkező alkotójának nevezte Áder János köztársasági elnök, amikor barátai és tisztelői a 85. születésnapján köszöntötték 2015. június 16-án a Ludwig Múzeum Fényképezte Zsigmond Vilmos című kiállításán.
Levelében az államfő a világhírű fotográfushoz, Brassaihoz hasonlítva “eleven szemnek” nevezte az operatőrt, aki – mint írta – “fénnyel és színnel írja a vászonra mindazt, amit a szó nem képes kifejezni”.
A születésnapon Orbán Viktor miniszterelnök köszönetet mondott azért, hogy Zsigmond Vilmos hatalmas szakmai tudásával a magyar operatőröknek segít tehetségük kibontakoztatásában. Levelében a kormányfő szólt arról, hogy az operatőr kalandos életútjában a tehetség és a szerencse egyaránt szerepet játszott.
Az MTVA-Sajtóadatbank portréja szerint Zsigmond Vilmos, “a világítás mestere, a fény művésze” Szegeden született, tanulmányait az ottani piarista gimnáziumban folytatta. A legendás Illés György tanítványaként 1955-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. Több főiskolai társával végigfilmezték az 1956-os forradalom eseményeit, az országot novemberben hagyta el Kovács Lászlóval, táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel.
A két barát az Egyesült Államokban telepedett le, Zsigmond Vilmos 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot. Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmeket és reklámfilmeket, majd kisebb költségvetésű alkotásokat fényképezett. Operatőri látásmódja – a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás – az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes mozgalom, az Új Hollywood felé vitte. Elmondása szerint mindig azok a filmek érdekelték, amelyek az emberekről szólnak.
Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte A bérmunkás volt 1971-ben, ugyanebben az évben a McCabe és Mrs. Miller című Robert Altman-darab forgatásakor fotós múltját felhasználva laboratóriumi eljárással fakított ki felvételeket, hogy a régi filmek hangulatát idézze. Ezt az eljárást alkalmazta később A madárijesztőben és A szarvasvadászban is.
Az 1970-es évek amerikai újhullámos filmjei mellett olyan hollywoodi produkciókat is fényképezett, mint a Steven Spielberg rendezte Sugarlandi hajtóvadászat (a történet feszültségének fokozásához nagyban hozzájárultak kézikamerás felvételei) és a Harmadik típusú találkozások, amelyért 1977-ben Oscar-díjat kapott. Ő fényképezte a vietnami háború borzalmait és utóhatását bemutató A szarvasvadászt, amelyért – bár jelölték – Oscar-díjat nem kapott, de átvehette a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését. Ő maga ezt a filmjét tartotta a legjobbnak, jóllehet mindet szerette, mert mindegyiknek “volt értelme”.
Zsigmond Vilmos több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet (a The Band búcsúkoncertjét megörökítő Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányok, Maverick), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott, erotikus thrillert (Sliver, Vágyak vonzásában), többször dolgozott Woody Allennel (Melinda és Melinda, Kasszandra álma). 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte a Fekete Dália fényképezéséért (1985-ben A folyó című drámáért jelölték). Az elmúlt években dokumentumfilmet (God the Father) és játékfilmet (Hat tánclecke hat hét alatt) egyaránt forgatott, dolgozott a televízió számára is.
A szülőhazájával mindvégig kapcsolatot tartó operatőr 2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera 2002-es filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a világ egyetlen filmoperatőr fesztiválján, a Cameraimage-n. 2006-ban egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek, s ő volt az operatőre A halálba táncoltatott lány című, Hules Endre által rendezett filmnek (2011).
A kritikusok által a fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond Vilmos saját szavai szerint nem szerette, ha a színek túl sokat beszélnek. Tudását többször is mesterkurzus keretében adta tovább Magyarországon és az Egyesült Államokban. Az operatőröknek azt tanácsolta, hogy a digitálisan rögzített felvétellel is úgy bánjanak, mintha filmszalag lenne. Úgy vélte, a digitális technika még nem éri el a hagyományos film szintjét, és felületességre késztet. Számára viszont mindig az volt a cél, hogy a filmjei szebbek legyenek, mint a valóság.
Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését. 2000-ben Göncz Árpád államfő elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2004 óta Szeged díszpolgára, ahol mozitermet is elneveztek róla. 2005-ben megkapta a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, a következő évben a Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választották. A 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette az operatőri életműdíjat, ősszel a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon ismerték el életművét.A felvétel 2015. április 7-én készült a Danubius Hotel Gellért kávézójában.

– MTI –
– MTI Fotó: Kovács Tamás –

Adjon Isten minden jót,
Jobb évet, mint tavaly volt.
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk legyen meg.
Szeretetet, Békességet, Egészséget.

Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Olvasónknak!

Budapest, 2016. január 1., péntek (MTI) – Áder János köztársasági elnök televíziós újévi köszöntője 2016 első perceiben hangzott el. Az alábbiakban közöljük az elnöki köszöntő teljes szövegét.

Békés új évet, Nagyvilág, nyugodt új évet, Európa, sikeres új évet, Magyarország, boldog új évet, Magyarok!

Kedves Honfitársaim!

Ezekben az újévet köszöntő első percekben a személyes jókívánságok mellett mindannyiunknak az lehet a legfőbb közös kívánsága, hogy legyen békés a világunk.
A mögöttünk hagyott év megannyi eseménye arra int minket, hogy nincs nagyobb kincs annál, mintha biztonságban tudhatjuk országunkat, szeretteinket, családunkat.
Egy évvel ezelőtt – amikor az újévi jókívánságokat fogalmaztuk meg – senki sem tudhatta, hogy a 2015-ös esztendő milyen meglepetéseket tartogat számunkra.
Nem gondoltuk, hogy Európa – az év nagy részében – egy elhúzódó migrációs válsággal küszködik majd. Nem gondoltuk, hogy Magyarországnak is olyan kihívásokkal kell szembesülnie, amilyenekre évtizedek óta nem volt példa.
És nem gondoltuk azt sem, hogy Franciaország fővárosa egy hónapon belül kétszer is szimbolikus színhellyé válik. Először az esztelen terroré. Majd – egy sikeres klímakonferenciát követően – a teremtett világért való felelősségé.
Régen álltunk úgy az új esztendő kapujában, hogy ennyire bizonytalannak érezzük az előttünk álló évet. Mára eljutottunk oda, hogy amikor fiaink és lányaink idegen országban tanulnak vagy munkát vállalnak, nem az a legfontosabb, hogy megtalálják számításukat. Vagy amikor barátaink külföldi tájakat indulnak felkeresni, nem az a legfontosabb, hogy milyen élményekkel gazdagodnak.
Egyetlen dolog fontos számunkra: hogy épségben viszontlássuk őket.

Tisztelt Honfitársaim!

Mi az, ami egy szorongással teli időszakban segítséget nyújthat nekünk? Mi az, amire bizton támaszkodhatunk?
Legyen az új év erőforrása a karácsony – a szeretet ünnepe! Az együtt eltöltött békés órák, a meghitt családi beszélgetések, az éjszakába nyúló közös játékok a gyermekekkel, az örömteli találkozások rokonokkal, barátokkal.
Igen, a karácsony! Miért ne vihetnénk magunkkal ezt az élményt egész évre? A karácsony miért ne adhatna erőt az előttünk álló hónapokban?

Miért ne hallanánk meg Szent Pál apostol közel kétezer éves tanítását a szeretetről?
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gőgösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.

Tisztelt Honfitársaim!

Csakis tőlünk függ, hogy újévi jókívánságainkat kiegészítjük-e azzal, hogy megértéssel fordulunk bajba jutott honfitársaink felé, hogy segítő szándékkal fordulunk a rászorultakhoz, fogyatékkal élőkhöz, hogy jóakarattal fordulunk útkereső, az élet dolgaiban nehezen eligazodó honfitársainkhoz, és hogy alázattal fordulunk természeti környezetünkhöz.
Legyen 2016-os cselekedeteink vezérlő elve a megértés, a segítő szándék, a jóakarat és az alázat. És legyen a mi iránytűnk: a szeretet.

Békés új évet, Nagyvilág! Nyugodt új évet, Európa! Sikeres új évet, Magyarország! Boldog új évet, Magyarok!

– MTI –